Hosszú hónapokig kedvezőtlen hírek érkeztek a magyar ipari termelésről, júniusban azonban megérkezett az első reménysugár. Bár egyetlen hónap adataiból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, annak mindenképpen örülhetünk, hogy a járműgyártás és a villamos berendezések gyártása (ebben az alágban van az akkumulátorgyártás) érdemi növekedést mutatott az egy hónappal ezelőttihez képest.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2024. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei szerint a magyar gazdaság helyzete és kilátásai jelentősen romlottak 2024 áprilisához képest. A Negyedéves Konjunktúramutató 9 pontra csökkent, ami a 2022. októberi mélypontjához hasonló értéket jelent. A jelenlegi és a várható üzleti helyzet indexe ezt megelőzően, a koronavírus-járvány alatt a 2021. januári, illetve azt megelőzően a 2014. július folyamán tapasztalt értékekhez áll közel. A kapacitáskihasználtság átlagos értéke is csökkent. Aggasztó trend, hogy az exportra termelő vállalatok is sötétnek látják a jövőt.
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a reggel publikált inflációs adatról kérdeztük Nyeste Orsolyát, az Erste Bank vezető közgazdászát. A szakember egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogyha a nem túl rózsás GDP-adatokkal együtt nézzük a makroképet, akkor furcsának hat, hogy a szolgáltatások inflációja nő, a fogyasztás viszont valószínűleg nem túl erős. Az adás második részében Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makrogazdasági elemzője volt a vendégünk, aki a hazai magánegészségügy tavalyi évéről és a piac kilátásairól beszélt podcastünkben.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsorban egy témánk volt. Már a hétvégi-hétfői globális tőzsdei leolvadás előtt jelentősen csökkent a magyar gazdaság növekedési kilátása, erről tanúskodik az ING Bank elemzése, amelynek keretében a pénzintézet 2,2%-ról 1,5%-ra rontotta le becslését a magyar gazdaság idei potenciális növekedésével kapcsolatban. Erre azt követően került sor, hogy a KSH közzétette a 2024-es második negyedévről szóló jelentését, amely szerint a magyar GDP negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az adásban a rengeteg kockázatot feltáró elemzésről és persze a tegnapi tőzsdei minipánikról is kérdeztük Virovácz Pétert, a pénzintézet vezető elemzőjét.
A magyar gazdaság 2024 első negyedévében rövid fellendülése után a második negyedévben a GDP 0,2%-kal csökkent az előző három hónaphoz képest. Az 1,5%-os éves szintű növekedés ellenére az előzetes növekedési adat csalódást keltő belső keresletre utal, és a törékeny fellendülés elsődleges hajtóereje a szolgáltatások voltak – derül ki az ING friss elemzéséből, amely szerint a kormány 1,8-2,2%-os előrejelzésénél is alacsonyabb lehet a bővülés 2024-ben. Eközben bár szükséges lenne egy költségvetési stimulus, a BNP Paribas szerint a büdzsé állapota nem teszi ezt lehetővé.
Vége a nyugodt időszaknak, a forint gyors gyengüléssel ismét megközelítette a 400-at az euróval szemben. A forint viszonylag nyugodt piaci környezetben is hajlamos ilyen elmozdulásokra, ám az utóbbi napok egyáltalán nem nevezhetők ingerszegénynek: amerikai, magyar, de még a japán fejlemények is mind a forint gyengülésének irányába mutatnak. Rövid távon a technikai szintek állíthatják meg a forint gyengülését, középtávon pedig a piaci hisztéria mérséklődése, valamint a jegybank(ok) rábeszélése okozhat enyhülést.
Idén 1,8-2,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, jövőre pedig a 3,5 százalékos növekedés mindenképpen elérhető - mondta a pénzügyminiszter szerdán a TV2 Mokka című műsorában. A 2024-es növekedési előrejelzés sávja alapvetően új információ a kormány részéről, és minden korábbinál pesszimistább prognózis. Úgy tűnik, a kormány már lemondott az idei 2,5%-os növekedési céljáról.
A második negyedévben a magyar gazdaság negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az éves összevetésben számolt GDP-bővülés (a kiigazítatlan adatok szerint) 1,5 százalékos volt. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 2,3 százalékos lendületet produkál a gazdaság, vagyis a valóság jócskán alulmúlta a várakozásokat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. Nemrég három nem túl fényes adat is érkezett a magyar gazdaságból, melyek alapján sem az ipar, sem a kiskereskedelem, sem pedig a külkereskedelmi forgalom nem mutatott javulást. De mekkora a baj a magyar gazdaságban, milyen további kockázatok láthatók, és miben lehet bízni, hogy újfent stabilabb növekedési pályára állunk? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit Bank vezető elemzőjét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora volt a vendégünk, aki amellett érvelt nemrég megjelent írásában, hogy a jelenlegi helyzetünkben a gazdasági szempontból racionális lépés a kormány részéről a külpolitika konszolidáció lenne. Ennek jeleit ugyanakkor az EU-s elnökség első két hete alapján nem látjuk. Pedig ha más országok korábbi példáit vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk: meg lehet próbálni súlycsoporton felül beszállni politikai küzdelmekbe, de ezért később kritikus helyzetekben súlyos gazdasági árat lehet fizetni.
Európa és Magyarország éppen csak beinduló akkumulátor-ipara jelentős kihívásokkal néz szembe az elektromos autók értékesítésének globális lassulása miatt. Az SC Insights lítiumakkumulátor-tanácsadó cég szerint a régióban az év eleje óta mintegy 158 gigawattórányi termeléskiépítésre vonatkozó beruházási tervet vontak vissza. Ez főként a lassú fogyasztói felvásárlási kedv és a kínai, Kínában működő cellagyártók által támasztott verseny miatt van így. Az európai piacokat kiszolgáló távol-keleti gyártók is letekerhetik terveiket.
Az európai gazdaság 2024-ben és 2025-ben szerény mértékben fog növekedni, 2024-ben a magán- és a közfogyasztás lesz a növekedés motorja, 2025-ben pedig a beruházások és a kereskedelem élénkülése. Az infláció várhatóan továbbra is folyamatosan, míg a munkanélküliség enyhén csökken majd az előrejelzés szerint. Magyarország esetében szerényebb növekedéssel számolnak idén, és fontos lesz a termelékenység javítása, valamint 2%-os strukturális egyenlegjavítást várnak el a kormánytól – derül ki a BusinessEurope jelentéséből.
Szingapúr, Svájc és Dánia az első három ország a svájci IMD World Competitiveness Center által készített idei versenyképességi listán és ezúttal már az élen voltak helycserék. Az uniós országok többsége rontott helyezésén a tavalyi pozíciójához képest. Magyarország ezúttal az 54. helyen végzett az átfogó felmérés szerint, nyolc helyet csúszott vissza az előző évhez képest. Ezzel a teljesítményével a 2019 óta eltelt időszakban a nemzetközi rangsorban hazánkat megelőzte Lengyelország, Horvátország és Románia.
Nemrég letelt az ötödik Orbán-kormány első két éve, ami egyben azt is jelenti, hogy félidejéhez érkezett a választási ciklus. Ebből az alkalomból Zsiday Viktorral, a Citadella Alap portfóliómenedzserével, valamint Madár Istvánnal, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjével értékeltük a kabinet gazdaságpolitikai eredményeit. Az elemzők a nagyképet nem látják túl hízelgően, a következő két évben viszont simán benne van, hogy jobb lesz, mint a ciklus első fele. Az inflációs pályáról megoszlanak a vélemények, az akkumulátorgyártást viszont úgy vélik, a ciklikus visszaesés miatt korai lenne temetni, a hosszú távú hatás tekintetében persze kétséges, hogy valaha bejön-e a kormány számítása – egyebek mellett ezekről a témákról is szó volt a Portfolio Checklist vasárnapi különkiadásában, amit ebben a cikkben meg lehet hallgatni, és főbb állításait tekintve el is lehet olvasni. A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és a cikk végén beillesztett lejátszóban is.
Pótvámokat vetett ki az Európai Bizottság a kínai elektromos autók importjára arra hivatkozva, hogy állami támogatásokkal tisztességtelenül és mesterségesen szorítják le az árakat az ázsiai országban. A lépést a magyar kormány ellenzi, protekcionista és diszkriminatív intézkedésnek nevezte. Azonban egy bizottsági félmondatból kiderül, hogy az egész kínai autóipari értékláncot versenytorzító módon hozták helyzetbe, ami miatt Brüsszel az új magyar iparpolitikai modellt is kikezdheti.
Az orosz–ukrán háború előtt jobban teljesítettek a magyar védelmi és hadiipari cégek, mint az elmúlt két évben a 2023-as cégbeszámolók alapján. Magyarország deklaráltan nem szállít fegyvereket Ukrajnának, de abból sem tudtak hasznot húzni a hazai gyártók, hogy egész Európában a hidegháború óta nem látott fegyverkezés indult. Tavaly a legnagyobb szereplők szinte mind veszteségesek voltak itthon.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magyar gazdaság jövőjét leginkább a háború és egy esetleges háború határozza meg a legjobban. Úgy véli, hogy az eddigi adatok a magyar gazdaság fejlődését mutatják, az iparkamarával elért legnagyobb közös siker a szakképzés becsületének helyreállítása. Öt év múlva ötmilliós foglalkoztatást vár a kormányfő, amihez demográfiai fordulatnak kell történnie, ehhez pedig a kabinet átalakítja majd a családtámogatásokat is – derül ki az Üzleti7-nek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lapjának adott interjújából.
Lakatos Pétert, a Videoton társvezérigazgatóját és egyik tulajdonosát választotta elnökének a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ-BusinessHungary) közgyűlése négy évre. A szakember az elmúlt 4 évben a szervezet társelnöke volt - közölte az MGYOSZ az MTI-vel csütörtökön.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében azt jártuk körbe, hogy milyen tényezők húzhatják a magyar gazdaságot a következő években, milyen kockázatokra érdemes odafigyelni, mi lesz a hozamokkal és a forint árfolyamával. Erről Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük. Ezt a felvételt a Portfolio Hitelezés 2024 konferencián vettük fel május 14-én. A műsor második részében Üzbegisztánról, az üzbég bankszektorról volt szó, ugyanis az OTP-nek komoly érdekeltsége van az országban. Vendégünk volt Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője, aki nemrég az országban találkozott banki vezetőkkel, sőt a pénzügyminiszter-helyettessel is.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Vita zajlik a kamatcsökkentés mértékéről.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
